főoldal
ott voltunk...
velünk történt
fotógaléria
videók
információk
linkgyüjtemény
elsősegély
vendégkönyv
támogatók
alapítvány
elérhetőségek

Csepeli Mentőállomás : Elsősegély



Stabil oldalfekvés Eszméletlenség Idegentest okozta fulladás
Vágott-szúrt seb-harapás Törés- nyílt törés Égés
Mérgezés Áramütés Újraélesztés

Ki és mikor hívhat mentőt?




Stabil oldalfekvés:

NE MOZGASSA a beteget, ha az gerincsérülést szenvedett!
  • Ellenőrizze, van-e az áldozat szájában idegentest vagy műfogsor.
  • Az áldozat fekvésben közelebb eső karját helyezze a testéhez egészen közel, illetve gyűrje a combja alá.
  • A másik karját húzza a mellkasa előtt maga felé, majd a távolabbi lábát tegye keresztbe a közelebbi fölött.
  • Egyik kezével támassza a beteg fejét, a másikkal a távolabb eső csípő táján markolja meg ruházatát, s görgesse a testét maga felé.
  • Ismét győződjön meg arról, hogy a beteg feje megfelelő helyzetben van-e, és a légzése kielégítő-e.
  • Hajlítsa a sérült felül lévő karját kényelmes helyzetbe úgy, hogy az felsőtestét támassza, majd a felül lévő lábával - térdben hajlítva - támassza meg a test alsó felét. Ezután óvatosan húzza ki törzse alól a beteg alul maradt karját, és hátul helyezze a test mellé, ezzel megakadályozza, hogy a beteg esetleg ismét a hátára gördüljön.
Eszméletlenség:
  • Ha a beteg eszméletlen, nem ébreszthető, a külvilág ingereire nem reagál, először állapítsuk meg, lélegzik-e a beteg!
  • Ha nem, kezdjük meg az újraélesztést (újraélesztés lásd lejjebb). Akkor is nézzük meg alaposan a száját, van-e benne a légzést akadályozó idegentest (hányadék, protézis stb.)!
  • Ha (már) lélegzik, de légzése hörgő vagy sípoló, lazítsuk meg a ruházatát és ellenőrizzük még egyszer a légutakat (idegen test), majd hozzuk a beteget helyzetbe.
  • Ha lehetséges, tegyünk alá takarót, és takarjuk is be, hogy a lehűlését megakadályozzuk. Ne hagyjuk őrizetlenül, amíg az orvos megérkezik.
Megjegyzés: Ha az eszméletvesztés lezuhanás vagy összeütközés következménye, és gerincsérülés lehetséges, akkor NE hozzuk stabil oldalfekvő helyzetbe a sérültet, hacsak hányás miatt nem okvetlenül szükséges. Ilyen esetben a gerinc mozgatása ugyanis végzetes lehet!
Idegentest okozta fulladás:

Fulladás esetén azonnal elsősegély és mentő hívás!
(lehetőleg két különböző személy egy időben)
  • Bíztassuk erős köhögésre!
  • Felnőttek és nagyobb gyerekek esetén sikerrel alkalmazható a hasra gyakorolt hirtelen nyomás.
Csecsemők (1 éves korig)
Fektessük a babát arcával lefelé alkarunkra, tenyerünkkel támasszuk meg mellkasát úgy, hogy feje kissé lefelé lógjon. Összezárt ujjainkkal mérjünk néhány határozott, de nem túl erős ütést a hátára, a lapockái között.
Kisgyerekek (1-9 évesek)
Üljünk le, és hasaltassuk a gyereket térdünkre. Tenyerünkkel mérjünk néhány határozott ütést a hátára, a lapockái között. Az ütések ne legyenek túl erősek. Ha szükséges, ismételjük meg.
Nagyobb gyermekek (9 év fölött), felnőttek
Az álló gyereket hátulról átkarolva emeljük fel úgy, hogy egyik öklünket gyomorkapuja alá elhelyezve, másik kezünkkel fel- és magunk felé húzzuk. Ha szükséges, ismételjük.
Ha az idegen tárgy eltávolítása után a légzés nem tér vissza, kezdjük el az újraélesztést (újraélesztés lásd lejjebb).
Vágott-szúrt seb-harapás:

Milyen típusú sebek esetén forduljunk orvoshoz?
  • Arcon lévő seb
  • Tátongó sebszélek
  • Szennyezett seb, Harapás!!!
  • Fertőzés jelei: láz, váladékozás, fájdalom, vörös csík a végtagon
  • Erős, pulzáló vérzés, mely nem áll el.
  • Szúrt seb
  • Ha tetanusz védőoltás szükséges
Mentőt hívjunk, ha a seb erősen vérzik! Amíg a mentő kiér:
  • Fektessük le a sérültet, és emeljük magasra a vérző végtagot (testrészt).
  • A könnyebben eltávolítható idegentesteket (pl. üvegszilánkot) vegyük ki a sebből, de a mélyebbre hatoltakkal ne kísérletezzünk.
  • A sebszéleket egymáshoz közelítve, helyezzünk a sebre nyomókötést. Ha a sebben mélyen beágyazódott idegentest van, ne gyakoroljunk rá közvetlen nyomást.
  • Hogy a sebre állandó nyomás nehezedjék, lehetőleg szorosan kössük be gézzel vagy valamilyen ruhadarabbal.
  • Ha a kötés átüt, ne cseréljük ki, inkább tegyünk rá további kötszert, és kössük át szorosan.
Törés- nyílt törés:
  • Legfontosabb a sérült megnyugtatása, a sérült testrész nyugalomba helyezése!
  • Ha a sérültnek súlyos vérzése van, kísérelje meg a vérzést elállítani.
  • Nyílt törés esetén helyezzen a sebre tiszta ruhát, hogy csökkentse a fertőzés veszélyét.
  • Ha nincs gerincsérülés és a sérült mozgatható, (pl. az úttest közepén) mielőtt megmozdítja, rögzítse sínnel a törést. (Sínezésre alkalmas például az ép láb a törött láb számára, a mellkas a törött kar számára, deszka, egyenes erős bot vagy összecsavart újság.) A sínező eszközt erősen kötözze a törött végtaghoz anélkül, hogy az ereket elszorítaná és ezzel a véráramlást akadályozná.
  • Ha gerincsérülésre gyanakszik, ne mozdítsa a sérültet és ne engedje azt sem, hogy más megtegye. Ha a sérült az úttest közepén fekszik, jobb, ha inkább a forgalmat tereli el.
Égés:
  • ruhadarabokat, ékszereket távolítsuk el (a testrészre égett ruhát ne próbáljuk meg eltávolítani)
  • hűtsük hideg, lehetőleg folyó vízzel 15-20 percig
  • nyugtassuk meg, fektessük le a sérültet
  • fedőkötéssel fedjük (ha nem mentővel szállítják kórházba)
TILOS az égési sérülésbe bármilyen anyagot tenni- tejföl, étolaj stb. kivétel egyes fertőtlenítőszerek!
    Mindenképpen kórházba kell vinni:

  • gyermek a sérült
  • harmadfokú
  • arcot, kezet, lábat vagy nemi szervet érte
  • másodfokú égés esetén, ha a bőrfelület nagyobb, mint 1%-ra terjed ki (egy tenyérnyi)
  • elsőfokú égés esetén, ha kiterjedés a bőrfelület 5%-nál nagyobb (öttenyérnyi);
Mérgezés: 1. Gázmérgezések:
    Szén-dioxid:

  • leggyakoribb előfordulás: borospince
  • Tünet: szédülés, eszméletvesztés, légzésleállás
    Szén-monoxid:

  • leggyakoribb előfordulás: gépjárművek kipufogója, garázs
  • Tünet: fejfájás, hányinger, eszméletvesztés
    Klórgáz:

  • leggyakrabban: háztartási vegyszerek összeöntése
  • Tünet: szédülés, hányinger, jellegzetes köhögés, fokozódó fulladás, nehézlégzés
    Teendő:

  • Győződjünk meg saját biztonságunkról!
  • Vigyük szabadlevegőre a sérültet!
  • Hívjunk segítséget!
  • Figyeljük a sérült légzését!
Mérgezés:2.Gyógyszermérgezés:
    Oka:

  • véletlen túladagolás;
  • több gyógyszer kölcsönhatása;
  • figyelmetlenség;
  • öngyilkossági szándék;
    Teendő:

  • Ha 60 percen belül történt a gyógyszerbevétel, és a beteg eszméleténél van, próbáljuk meg langyos, sós vízzel hánytatni! Ha eszméletlen, nézzük meg légzik-e. Ha nem légzik, kezdjük meg z újraélesztést (újraélesztés lásd lejjebb)! Ha van légzése, fektessük stabil oldalfekvésbe!
  • Próbáljuk meg kideríteni mit, mennyit vett be, keressünk gyógyszeres dobozokat!
  • Hívjunk segítséget!
  • Figyeljük a légzését, pulzusát!
Eszméletlen beteget TILOS hánytatni!
Áramütés:
  • Győződjünk meg róla, hogy már nincs áram alatt! Kapcsoljuk ki az áramot, vagy ha ez nem lehetséges, szakítsuk meg a beteggel való összeköttetést: NE ÉRINTSÜK KÖZVETLENÜ a sérültet, hanem valamilyen nem vezető anyagból készült tárggyal (pl. seprűnyéllel) távolítsuk el a vezetéket!
  • Állapítsuk meg, hogy lélegzik-e a sérült! Ha nem, azonnal kezdjük meg az újraélesztést (újraélesztés lásd lejjebb)! Ha lélegzik, de eszméletlen, hozzuk a sérültet stabil oldalfekvő helyzetbe!
  • Lássuk el az esetleges sebeket!
  • Kérjünk orvosi segítséget!
Újraélesztés:

- bemutató videó készítés alatt






Ki és mikor hívhat mentőt?

Mentés szükségessége esetén bárki - állampolgárságtól és egészségbiztosítási jogviszonytól függetlenül - hívhat mentőt a Magyar Köztársaság területén.

Milyen esetekben hívhatunk mentőt mentés céljából?

    Minden esetben, amikor a beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul:

  • ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (eszméletlen állapot, bármilyen eredetű súlyos vérzés, stb.);
  • baleset, sérülés, bármilyen eredetű mérgezés esetén;
  • megindult szülés, illetve a fennálló terhesség alatt bekövetkező rendellenesség miatt;
  • ha erős fájdalom, vagy más riasztó panasz, illetve tünet észlelhető (pl. fulladásérzés, nehézlégzés, végtagbénulás, stb.);
  • ha olyan magatartászavart észlelünk, mely során a beteg saját maga, vagy mások életét veszélyezteti.

A mentők hívószáma az ország egész területén
(minden vezetékes és mobil telefonról): 104



1999-től egységes sürgősségi hívószám bevezetésére kerül sor Magyarország területén is (112). Ezt elsősorban akkor hívjuk, ha egyidejűleg a mentőkre és/vagy a tűzoltókra és/vagy a rendőrségre is szükség van.

Mentőhívás esetén az alábbi kérdések szerint tegyük meg a bejelentést:

  • Hol történt? (pontos cím, ennek hiányában a helyszín megközelíthetősége)
  • Mi történt? (a sérülés, rosszullét bekövetkezte: pl. összeesett, eszméletlen; szívbeteg fullad; magasból esett, gépkocsi elgázolta; motorkerékpárral fának ütközött, stb.)
  • Hány sérült, beteg van?
  • Milyen sérülés, panasz, tünet észlelhető? (pl. földön fekszik, lábát fájlalja; sápadt, verejtékes; fullad, nyugtalan, ajkai elkékültek; földön fekszik, görcsöl, szája habzik)
  • A bejelentő neve és telefonszáma (szükség lehet a bejelentő visszahívására, pl. pontatlan cím esetén!)
  • Várjunk a mentésirányító esetleges kérdéseire (a történtek pontosítása érdekében fontos!), és csak ezután tegyük le a telefonkagylót.
Ha nem mentést igénylő heveny megbetegedést észlel a beteg lakásán, hívja a háziorvost vagy az orvosi ügyeletet. A beteg vizsgálata alapján az orvos eldönti, hogy szüksége van-e a betegnek gyógyintézeti beutalásra és betegszállításra; ha igen, az orvos a szükséges intézkedéseket megteszi.


(Az Országos Mentőszolgálat hivatalos ajánlása)
(forrás: www.mentok.hu)